Kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások Ausztriában, miután a liberálisok kihátráltak
A nyugdíjrendszert és az egészségügyet érintő kérdésekben nem tudtak megegyezni.
A nyugdíjrendszert és az egészségügyet érintő kérdésekben nem tudtak megegyezni.
Nem a választásokon legtöbb szavazatot adó Szabadságpárt, hanem az egykori nagykoalíció összezsugorodott pártjai, a néppártiak és a szociáldemokraták kezdtek kormányalakítási tárgyalásokat Ausztriában, segítségképpen bevéve a társaságba a liberálisokat is.
Erőddé építené át Ausztriát az Orbán Viktort példaképének tekintő szabadságpárti Herbert Kickl, de pártja a választási győzelme ellenére csak akkor kerülhet kormányra, ha ő wildersi alkut köt.
"Tehát ennek kéne lennie a 'Soros-tervnek'" címmel számolt be a levélről az osztrák sajtó.
Alexander Van der Bellen hivatalban lévő osztrák államfő győzelmét jelzik előre a vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll).
Az osztrák államfőnek kellett utasítania a bécsi kormány pénzügyminiszterét, hogy tegyen eleget az alkotmányban előírt adatszolgáltatási kötelességének.
Semmi faxni, Van der Bellen gurulós bőrönddel várta a menetrend szerinti vonatot.
Az átmeneti kormány megbízatás a köztársasági elnök szerint a szeptemberre tervezett előrehozott választásokig szól.
Elnöke helyett is aggódik a magyar külügyminiszter Ausztriáért, akinek elnöke iránt, bár átállt a sötét, sorosista oldalra, Szijjártó Péter azért érez némi felelősséget, és megpróbálja a szavak erejével felnyitni szemét.
Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök úgy véli, hogy Ausztriának Emmanuel Macron francia elnök és nem a V4-ek oldalára kell állnia, mivel szerinte a visegrádi országok semmi izgalmasat nem kínálnak Európának.
Pozitív mérleget vont júniusi budapesti, majd azt követő prágai bemutatkozó látogatásáról Alexander Van der Bellen osztrák államfő. Arra is reagált, hogy Orbán Viktor szerint fáj az osztrákoknak, hogy nincsenek benne a V4-ek csoportjában.
Szombaton is éjszakába nyúlóan folytatták az egyeztetéseket az osztrák kormánytagoka menekültek számának korlátozásáról, az integrációs intézkedésekről, a minimálbér emeléséről és az oktatásügyi reformról. Az államfő azonban bizakodó.
Alexander Van der Bellen szerint a néppártiaknak és a szociáldemokratáknak kellene koalícióra lépniük.
Elnökválasztás lesz októberben Ausztriában. A jelenlegi államfő, Alexander Van der Bellen – őt becézik Szásának – az elmúlt évek sokszor zavaros belpolitikai helyzetében képes volt békességet teremteni és fenntartani az alkotmányos rendet. Ezt, úgy tűnik, a választópolgárok honorálni is fogják, a két nagy párt, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt pedig nem állít jelöltet vele szemben.
Alexander Van der Bellen a Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitóján beszélt az ukrajnai helyzetről, és a lehetséges háborús forgatókönyvekről.
A magát a „születésétől fogva burzsoának” valló Alexander Schallenberg a vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel megvádolt Sebastian Kurz felkérésére deklaráltan ideiglenesen vállalta a kancellári posztot, de most már inkább maradna.
Azután döntöttek így, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn Herbert Kickl belügyi tárcavezető menesztését javasolta az államfőnek – jelentette az APA osztrák hírügynökség egyik szóvivőjére hivatkozva.
Belebukott a személyes tétté emelt alkotmánymódosítási népszavazás kudarcába Matteo Renzi olasz kormányfő. Ausztriában viszont nem tört át a szélsőjobb, váratlanul meggyőző többséggel nyerte az elnökválasztást Alexander Van der Bellen – írja a friss HVG.